2013. február 25., hétfő

Hetedik rész - Superman is here

Sziasztok, hoztam új rész. remélem tetszeni fog és sok kommentet kapok hozzá. (:
Ui.: Bárki komizhat. (nem szükséges Google felhasználó)
Dorcii

"Ha táncolsz, élsz...ha élsz, táncolsz."


" Van akinek hosszabb van akinek rövidebb. Nem állandó. Ennek a fogalomnak az időtartamát csak egy valaki tudja ott FENN... "
Sokszor gondolkoztam már azon vajon mi lenne ha nem táncolnék? 
Emlékszem még az első balettórámra, amire anya elvitt. Kíváncsian, de mégis félelemmel sétáltam be a hatalmas rózsaszín terembe ahol ijedt, tágra nyílt szempárok fogadtak. Kérdőn néztek rám a többiek. Ki ez az új lány? 
Ugyan ilyen élénken emlékszem arra, amikor az első táncórámat tartottam meg. Chloe vezetett be a terembe. Egy csapat apró, kis törpével találtam szembe magam, akik hatalmas mosollyal fogadtak. 
- Héé itt vagy? - lökött oldalba Benjamin. Minden napomat mellette kell elviselnem, mivel Chloe egy hipi szupi táncot rakott össze nekünk.
- Mit foglalkozol te azzal? - flegmáztam vele.
Csak egy nyelvnyújtással válaszolt, majd arrébb is sétált.
- Öt, hat, hét és.
Már a koreográfia felénél tartottunk mikor a párom a dobásból a földre ejtett.
- Te vadbarom! Egy kicsit figyelhetnél már - kiabáltam vele miközben próbáltam felállni a terem padlójáról - Én most azt hiszem megyek - sétáltam ki felhúzott orral a próbateremből.

*Chloe szemszöge*
Egyszerűen nem hiszem el, hogy nem haladunk a koreográfiával. Egyszer az egyik, utána a másik sértődik meg.
- Ezt aztán megcsináltad. Gratulálok Benjamin Morison.
- Miért én? Most komolyan engem kell hibáztatni mert ez a kis csitri elesett?
Összehúzott szemekkel sétáltam a srác elé majd figyelmeztetően emeltem rá tekintetem.
- Most jegyezd meg, ha még egyszer így mersz arról a lányról beszélni - mutattam az ajtó felé - kicsinállak.
Soha nem voltunk puszipajtások Sophival, nem voltunk legjobb barátnők, még vásárolni se jártunk együtt, de ez a lány megvalósította az álmát és kijutott Londonba az egyik legnevesebb tánciskolába. Nem fogom engedni, hogy egy ilyen féreg mint Benjamin eltiporja.
Táskámat felkapva sétáltam ki a teremből.
- További szép napot.

*Sophi szemszöge*
Délután visszamentem a suliba, hogy a kicsiknek órát tartsak. 
- Na akkor milyen zenére legyen az új tánc? - mosolyogtam rájuk.
Még a légy zümmögését is letehet hallani olyan csönd állt be.
- Most komolyan, lányok...
- Mondjuuuuk legyen Nicki Minaj - pattant fel az egyik kislány és kezdte rázni magát.
- Jó akkor az lesz - nevettem fel.
Az egész délutánt azzal töltöttük, hogy megtanítsam nekik az első hat, 8-as lépést. 

Már majdnem az óra végén jártunk mikor Zayn rohant be a terembe. Futott egy kört aztán a vállára vett.
- Gyerekek, vége az órának. Most elrabolom a tanár nénit.
- Ne Malik! Tegyél le!
- Nem-nem én most elviszlek valahova - vált titokzatossá a hangja.
- Sziasztok, majd pénteken találkozunk - kiabáltam vissza a terembe kacagó kicsiknek.
- Zayn hova viszel? - ültetett be egy kocsiba a fiú.
- Titok.
Hirtelen a hátsó ülésről Louis pattant fel és kezdett üvölteni.
- Superman is heeereeee!!!!
- Nagyon vicces - kezdtem el húzni - hova a francba visztek?
- Valahova. - kaptam meg a tömör választ.

Pár percet utazhattunk és az autómotorja leállt. Kinyílt az ajtó mellettem és Niall jelent meg.
- Niall??
- Öhmm, igen, úgy hívnak.
- Mi folyik itt? - néztem körbe a jelenlévőkön.
- Semmi - vágták rá egyszerre.
- Ez ijesztő - állapítottam meg, azt hiszem csupán magamnak.
Besétáltunk a lakásom nappalijába.
 A kanapén Liam és Harry ült, majd szépen lassan a többi fiú is helyet foglalt mellettük.
- Fontos bejelenti valónk van - szólalt meg hosszas csend után Liam
- Szent Isten. Ugye nem lettél terhes? - fordultam ijedten Louis felé.
- Nyugodj meg...NEM. 
- Csak azt akarjuk kinyögni, hogy tisztában vagyunk vele milyen nehéz ez az időszak neked. Így közös erővel úgy döntöttünk, hogy hozzánk költözöl - vetett egy hatalmas mosolyt. 
Köpni, nyelni nem tudtam. Csak dermedten bámultam magam elé és próbáltam az előbb hallottakat felfogni. Végre több időt tölthetek a fiúkkal. Néhány hosszan eltelt perc után energikusan pattantam fel a kanapéról.
- Ez az. Ez az - kezdtem idétlenül tekergőzni. 

Két nappal később már a fiúk házában rontottam a levegőt...


2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó rész lett!!
    "Már majdnem az óra végén jártunk mikor Zayn rohant be a terembe. Futott egy kört aztán a vállára vett.
    - Gyerekek, vége az órának. "
    Elképzeltem,és vicces volt. xD
    Nagyon várom a következő részt!! :D

    VálaszTörlés
  2. jo lett :) varom a folytatast!! <3

    VálaszTörlés